Bemutatkozás
A település története:
A község Tolna, Somogy és Baranya megyék találkozásánál fekszik, és egy domboldal lankáján nyúlik végig, a Hábi-csatornától keletre.
Erzsébet ifjabb királyné 1289-ben Micon fiainak és néhány nemesnek ajándékozta a területet hálából, mert nagy szolgálatot tettek neki, amikor férje, László király a nyúl-szigeti apácákhoz záratta. 1328-ban Rácz Tőttősnek nevezik a birtokot. Hogy a különféle hadak vonulását elkerüljék, Tőttős lakói a mai Baranya-csatorna felé húzódtak, messze az országúttól. 1582-83-ban 13 ház volt a faluban.
A török kiűzésének idején a falu lakóit igen sokszor háborgatták. 1833-ban magyar és német ajkú település. A talaj termékeny, nagy legelők voltak ezen a vidéken, szőlőiben jó vörösbort termeltek, sokan méhészettel foglalkoztak. A község neve Csikós Tőttős volt. De Alsó-Csikó néven is említik. Nevét nem a csikósból, inkább a csíkból kapta, ami nagyon sok volt a környék mocsaraiban. A települést többször árvízveszély fenyegette, s a lakosság, hogy megvédje az esetleges katasztrófától, magas töltéseket épített. Feljegyzések tanúskodnak arról is, hogy akkoriban Töltésnek nevezték.
A faluban, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, ekkor a lélekszáma 1300 körül volt, amely mára 951 főre fogyott. Nemzetiségi összetételére jellemző a német, cigány, kevés számú román, cseh és szlovák jelenlét. Vallása főként római katolikus, evangélikus és kisebb hányad református, illetve metodista.
A településen önálló polgármesteri hivatal 1992. január 1-je óta, a német kisebbségi önkormányzat pedig a 2002. évi választások óta működik.
Jelenünk:
Az önkormányzat legfontosabb feladatának tartja a falu népességmegtartó erejének fenntartását, ezért az elmúlt években több millió forintot fordítottak felújításokra, fejlesztésekre. Megszépült a Hunyadi tér, korszerűsítették a közvilágítást, felújították az iskolát, óvodát, a hivatalt és az orvosi rendelőt, informatikai és könyvtárfejlesztést hajtottak végre, de jutott pénz a község rendezési tervének elkészítésére és csapadékvíz elvezetésére is. Régi óhaj valósult meg, amikor elkészült a Faluház, benne a kialakított Teleházzal, amely 2004 májusától szinte teljes kapacitással működik; a könyvtárban 3000 kötet közül válogathatnak a szellemi felfrissülésre vágyók. 2006-ban került átadásra a Pajtaszínház, mely lehetőséget ad a szabadtéri programok megszervezésére. 2012-ben készült el a Kilátó, ahol a településünkre látogatók élvezhetik a táj szépségét. 2013-tól Horgásztó és szabadtéri pihenőhely várja az aktív pihenésre vágyókat. Elkészült a kerékpárút, ami összeköti településünket Dombóvárral.
A település önkormányzata az iskolát és óvodát intézményfenntartó társulásban működteti. Helyben az óvoda és az iskola alsó tagozata található, a felső tagozatos diákok Kaposszekcsőre vagy Dombóvárra járnak. A gyermekek részére napközit, az idős embereknek pedig szociális étkeztetést biztosítanak. A község háziorvosa még másik két falu betegeit is ellátja. Az önkormányzat állandó jelleggel alkalmaz közcélú, közhasznú közmunkásokat, valamint támogatással dolgozókat. Ennek köszönhetően nagymértékben csökkent a községben a munkanélküliség, ma 5% körül mozog. 2016 óta az Önkormányzat Start munkaprogram keretében egy térkőkészítő üzemet hozott létre, melynek segítségével a település járdáit, köztereit újítják fel. A településen az alapinfrastruktúra teljesen kiépült, az úthálózat felújításra került. A településen aktív a civil szféra. Már 30 éve működik a Német Nemzetiségi Tánccsoport, 2002-ban alakult meg a Német-Magyar Kulturális Egyesület, és még ugyanebben az évben a Faluszépítő Egyesület is szárnyakat bontott, s azóta sok programmal színesítik a település életét.